Lupin - Hermione
2006.04.10. 10:44
Herimone úgy dönt, beavatja a kis titkába Lupint. De vajon mi lehet az?!
Hermione:(Hermione teletömött táskával, halványan pislákoló pálcával kilép egy titkos ajtón egy hatalmas festmény mögül. Felsóhajt. Szerencsére senki nincs a folyosón. Néhány intéssel és egy-két szóval visszazárja az átjárót, majd nagy lendülettel elindul a folyosón és neki is ütközik valakinek. Halkan felsikolt)
Lupin: Jó estét Hermione! Minek köszönhetem ezt a kései órán tett belém....hmmm...botlásodat?(kérdezi Lupin félig megrovó, félig kíváncsi hangon. Közben két kezével gyengéden megragadja a lány vállát, nehogy az elszökjön)
Hermione: Oh.. én csak... csak.. éppen a ... Szóval hazafelé indultam.. illetve a háló felé.. szóval én most mennék is, ha.. Kicsit besötétedett közben és... (lehajtja a fejét és elhallgat)
Lupin: Igen.(bólint egyet majd ő is lehajtja a fejét) Sajnos az éjfél körüli időnek van egy iylen rossz szokása, hogy besötétedik........khmmmm. Szóval, merre jártál?
Hermione: A.. könyvtárban voltam... Hamarosan haza kell mennünk és még mindenképpen be akartam menni. Végül is nagyon sok időt töltöttem ott... Kicsit olvasgattam és közben elszaladt az idő... Tudja professzor,, vagyis... szóval..
Lupin: Igen....meg azt is tudom, hogy a könyvtár a kastély másik végében van és van néhány rövidebb út is a hálókörleted felé, mint ez a kis járat(fejével a bezárult nyílásra bökve)
Hermione: Kicsit eltévedtem. Nem igazán tudtam figyelni. Én.. gondolkodtam. Azon, ami nemrég történt.. nem figyeltem merre megyek. (Hermione is érzi, hogy most nem sikerült jól hazudnia, ráadásul bele is fáradt már. Felsóhajt és felnéz)
Lupin: (Tudja, hgoy a lány nem mond igazat, majd mikor a lány felpillant tekintetében a könyörgést látja, hogy ne faggassa már őt tovább, és engedje útjára végre.) Hermione....megszoktam már, hogy te, Harry és Ron mindig többet akartok tudni és tenni a dolgokért. És azt is tudom, hogy nem vagyunk rá képesek, hogy megállítsunk titeket a szándékotokban. Úgyhogy, csak arra kérhetlek titeket, hogy ......(elszorul a torka a feltörekvő érzelmektől) nagyon vigyázzatok magatokra.(azzal már indulna is el, de még egyszer visszafordul) És.....ha....szükségetek van segítségre......mi itt vagyunk.
Hermione: Nekem igazából.. Szükségem lenne valamire... de csak... szóval egy bájitalhoz kellene.. valami.. de nem akartam tanártól kérni.. se volt tanártól.. se bármilyen mágustól, aki aztán... esetleg elmondaná.. hogy... Köszönöm, nincs szükségem semmire, Lupin professzor. (az utolsó mondatot már nem motyogja, hanem felnéz és még saját magának is ijesztően határozott.)
Lupin: (kicsit elszomorodott tekintettel néz meredten a lányra) Hermione.....nem kell egyedül megmentenetek a világot, a varázslókat.......én........khmmmm. Rendben, akkor felhívom rá a figyelmed, hogy a vonat reggel 10 órakor indul, és aki nem éri el, annak saját magának kell intéznie a hazajutását.(mondta most már ő is határozott hangon)
Hermione: Éppen lefeküdni készültem... Illetve nem... Éppen lopni készültem a bájital-hozzávalókból... Professzor.. Remus... szükségem van azokra a holmikra. De én nem vehetem el őket, mert nem bírom. Mostanában hazudok és csalok, ha kell. Lopni már nem tudnék mostanában. Nem akarom megmenteni a világot. Csak magunkat. A barátaimat és a családjainkat. Szükségem van azokra a dolgokra (Könnyek jelennek meg a szemében)
Lupin: (felhúzza a szemöldökét. Hermione....hazudni. Ez számára olyan, mintha azt mondták volna, hogy egy kiméra vegetáriánus lett egyik napról a másikra.)Milyen bájitalról beszélsz Hermione?
Hermione: Kicsit bonyolult.. Megígéri, hogy hallgat róla? Nagyon fontos, hogy ne mondja el. Ha mellettünk áll, ha a barátom... akkor erről nem beszél senkinek. Megígéri, Remus? (Hermione nem is tudja, miért mondja el pont Lupinnak, mire készül, amikor még Ronéknak se említette. Eszébe jut, hogy jó lenne elfutni, de végül elveti az ötletet, és kérlelőn néz a férfira)
Lupin: (nyel egyet) Megígérem.
Hermione: Kicsit bonyolult. De szerintem meg tudom csinálni. De nem itt a folyosón szertném elmondani. Menjünk valahová, ahol nyugalom van és csend. Ahol ketten vagyunk biztosan. (elindul. Olyan gyorsan lép, hogy Lupinnak szinte futnia kell utána. Hamar eltűnnek a sötét folyosón)
|