Harry: (Harry leül Ronnal szemben, becsukja az ajtót) Na, mivel Lunát nem találtam, majd más segítségét kérjük. Hermionénak kéne segíteni. Van valami ötleted? Mert nekem csak egy ötlet- féleségem van. (mondja tétován Harry)

Ron: Ne féltsd őt. (mondja Ron, és lazán elterül az ülésen.) Az a lány majdnem mindig egy varázslatra készül, ez most miért lenne más, mint a többi?

Harry: Azért, mert egyedül csinálja. És szerem - ha nem is teljesen- de tilosban jár. És abban nem ő a legjobb, hanem mi. Szóval segítenünk kellene! Csak azt nem tudom, mivel függ össze az, amit csinálni akar, ezért kéne bevonni a DS pár tagját, hogy megtudjunk néhány dolgot  segítsünk. Csak azt nem tudom, hogy.

Ron: Az, hogy magánélet semmit se jelent neked, jól látom? (kérdi nevetve.)

Harry: 6 éve vagyunk együtt.  És látszik rajta, hogy nagy teher van a vállán, szerintem segítség kéne neki, de nem mer kérni, ahogy mondta, nem akar minket belekeverni. (Harry hirtelen megfordul az ajtónyitásra, és a beszélgetés személyét veszi észre.) Szia! (köszönti a lányt)

Ron: Ó, szia Hermione! Hát te mit keresel itt?

Hermione: Ebben a fülkében utazom én is, nem? (Hermione felvonja a szemöldökét) Mondtam, hogy csak pár percre megyek ki...

Harry: (Hermione lehuppan az ablak mellé) Különben hol voltál? (Kérdezi Harry, mielőtt még két barátja között egy újabb veszekedés alakulna ki)

Hermione: Beszélgettem Neville-lel. Megígértem neki, hogy jöhet velünk nyáron (Hermione kitartóan bámul ki az ablakon, és csak mellékesen jegyzi meg az egészet)

Harry: Neville? Miért? (Harry értetlenül néz a lányra)

Hermione: Mert... Velünk akart jönni. Én pedig.. izé.. hívtam... (Hermione elpirul)

Ron: Már pirul...

Harry: (Harry összevigyorog barátjával)

Hermione: Én csak... Ronald Weasley, hogy te milyen egy.... Te pedig Harry.... (innentől kezdve csak halkan motyog maga elé, és tovább bámul ki az ablakon)

Harry: Jó, jó! (próbálja ráncba szedni arcizmait, kevés sikerrel) De mégis, én bírom Neville-t, nem erről van szó, csak hát tudod, nem értem… Ugye Ron (rúgja meg a lábát segítségre várva) Mondj már valamit (suttogja neki)

Ron: ÁÚ! (Kiált fel, és arcán a fájdalom és a röhögés jelei keverednek) Persze, nagyon bírjuk Neville-t, főleg azt, amikor lépésenként pofára esik...

Harry: (Harry meg elneveti magát)

Hermione: Ne merjétek kinevetni Neville-t! (kiabálja Hermione szikzáró szemekkel, a karjaival össze-vissza hadonászva)

Harry: Én nem (Harry döbbenten néz Hermione-ra, régen látta már egy ilyen kisapróságon is kiborulni) Mi csak vicceltünk, tudod, hogy ügyetlen, de attól még a barátunk.

Ron: Hermionénak nagyon is közeli barátja, ugye Harry? (Összenéznek, és újra elnevetik magukat.)

Harry: Khm..hmm.. ok hagyjuk, mert a végén tényleg nem mondja el, MIÉRT hívta el..(várakozva néz a duzzogó barátnőjére, hátha van még remény arra, hogy kiszedjenek belőle valamit)

Hermione: Neville csak... Nem az a lényeg, hogy milyen barátom! Elhívtam magunkkal, mert jönni akart. Bátor és nem is olyan ügyetlen...

Harry: Tudjuk, hogy bátor, ott volt velünk… de… a nagymamája?

Hermione: Nos... Ezen nem gondolkoztam. De biztos elengedi…

Harry: Hát, öh… rendben, de mikor jön? És áh, nekem ez zavaros… (Ronra néz helyeslésért, de a fiút nem érdekli különösebben)

Hermione: Hát, mondjuk, jön velünk. Csak beszélünk a nagymamájával előbb. Végülis eggyel többen vagy kevesebben megyünk... Szükségünk van mindenkire, akiben bízhatunk és, aki segíteni akar!

Ron: Jó, de nem én fogom pátyolgatni, ha baja esik!

Harry: Rendben. (ért egyet, meg összenéz Ronnal, alig bírják vissza fojtani a nevetést) És jön még valaki, akiről nem tudunk?  (próbál komoly maradni)

Hermione: Egyelőre nem tudok róla, de tudod mit? Gyorsan végigszaladok a vonaton és megkérdezek mindenkit! (dühösen sziszegve lép egyet -kettőt a fiúk felé)

Harry: Héhé, nyugi, mi csak hülyéskedünk. (Pár ülésnyivel arrébb csusszan, de a  mérges tekintet még mindig követi)

Hermione: Esetleg problémát jelent neked Neville társasága, Harry?

Harry: Mi? Nem! (komolyan megijedt a lánytól, és próbál ártatlan arcot vágni) De izéé… nem is én kezdtem… (próbálja Ronra kenni az egészet)

Hermione: Jó. (Hermione nem is törődik vele tovább Ronra néz) Ronald? Neked?

Harry: (Harry mosolyog)

Ron: Oké, nekem mindegy..

Hermione: Akkor miért kell ilyen gyerekesen viselkedni...Olyan... idióták vagytok! Keresek valakit, akivel lehet beszélni! Mondjuk... mondjuk Neville-t ( dühösen toppant egyet és kivonul a fülkéből)

Harry: (Harry felvont szemöldökkel néz utána, ránt egyet a vállán, összevigyorog Ronnal, elkezdenek a kviddicsről beszélgetni… elvégre nem sok alkalmuk lesz nyugodtan beszélgetni ilyen dolgokról)