Lucy-Piton
2007.03.23. 19:01
Lucy az utcán járkál éjszaka...
Lucy Kensington: (Lucy a Privet Drive felé indul, hiszen megbeszélte Hermionéval, hogy ott találkoznak, ha újra lesz valami. Még közelében sncs a helynek , mikor zörejt hall.) Hermione?
Piton: (Piton a Privet Drive-on "kémkedik" Harryék után, az alacsony fák rejtekében halad suhogó köpennyel a vállán. Hirtelen egy alacsony, női alakot pillant meg az úton. Rögtön felismeri Lucyt, az egykori halálfaló lányát, majd kis gondolkodás után a lány elé lép.) Mit keresel ilyen rossz környéken éjfél után?
Lucy Kensington: R...rossz környéken? Maga az Piton professzor? Én csak... Hermio.... akarom mondani sétálok... (motyogja Lucy könnyeivel küszködve.)
Piton: Szóval Grangerhez tartasz? Te is az ellenséggel paktálsz, mint az a szánalmas, riherongy apád? (Megvetően néz a nála jóval alacsonyabb lányra.)
Lucy Kensington Én nem paktálok senkivel! Nekem nincs hová mennem! Kell valaki, aki segít, és aki nem az apám gyilkosa! (Lucy kicsit erőre kap az apja emlegetésétől, de már nem is próbálja megakadályozni könnyei szabad áramlását.)
Piton: És pont a kis Potter és a barátai... Védelmük fabatkát sem fog érni a Sötét Nagyúr ellen, remélem eljutott a kis agyadig, hogy ha melléjük állsz, nincs remény! (Felnevet, de egy kis keserűség érződik kacaja mögött)
Lucy Kensington Én nem állok senki mellé... Hagyjon békén! El kell mennem a nagymamámhoz... meg kell néznem, hogy minden rendben van vele... Viszek neki... ételt.... igen. (Már-már ő is belekavarodik a füllentésébe.)
Piton: Ez itt nem a Piroska és a farkas... A nagyanyád halott, a Nagyúr fekszik az ágyacskájában... (hanyagul a koromfekete ég egyik távolibb pontjára mutat, ahol homályos zöld fény ragyog: a Sötét Jegy. A kislányból kitör a zokogás, és ahogyan csak lába bírja, futni kezd. Piton nonverbálisan egy világoskék színű átkot küld utána, amitől Lucy elbotlik, és beveri a fejét a padkába. A halálfaló közellép, de szinte elcsúszik a törött koponyából patakzó, sűrű, vörös véren. Hátraveti fejét, majd minden szó nélkül elsétál, magára hagyva az élettelen holttestet az út közepén.)
|