Arthur: (Arthur kicsit bosszúsan kopogtat be a Privet Drive-i házba. Egyszer-kétszer csodálkozva a csengőt is megnyomja, és a sokszor ismétlődő dallamra ide-oda billeg, várja, hogy valaki kinyissa az ajtót)

Harry: (Harry a konyhában ül és a Prófétába mélyed. Összerezzen az ajtócsengő hallatára. Feltápászkodik, majd ki az előszobába, hogy ajtót nyisson. A kissé haragos Mr. Weasley áll előtte.)

Arthur: Áh, Harry! Jó hogy látlak! (Kezet fognak.) Vagyis... őszintén szólva nem igazán örülök! Nem itt kellene lenned! Minerva már nagyon régóta vár! (Idegesen maga mögé pillantgat)

Harry: Jó napot Mr. Weasley! (kíváncsian a férfi mögé pillant) Mit lát? (kérdezi, csakhogy másfelé terelődjön a beszélgetés)

Arthur: Semmit... semmit... csak meg akartam nézni, hogy nem követtek-e... De ez most nem fontos! Minél hamarabb a Roxfortba kell menned! (Arthur becsukja maga mögött az ajtót, és a konyhába megy.) Kaphatnék egy pohár kávét? Két napja nem aludtam...

Harry: (Harry felsóhajt, mert megérzi, hogy mindenképpen ő és a Roxfort lesz a Téma. Bevezeti Mr. Weasleyt a konyhába, és elővesz egyet Petunia néni féltve őrzött porceláncsészéi közül, amelyeket még egyszer régen kapott Marge nénitől) Hát, ettől sem fog jobban aludni.

Arthur: Amúgy sem aludhatnék... ébren maradni szeretnék... (Leül és belekortyol a Harrytől kapott kávéba, aztán felsóhajt.) Harry... miért nem akarsz elmenni a Roxfortba?

Harry: (Újabb sóhaj) Maga is hallott Dobby esküvőjéről, ugye? Mi lenne, ha ezt az egészet ott beszélnénk meg?

Arthur: Most hétvégén lesz, igaz? Rendben. Talán addig még ráér. Viszont még midig arra kérlek, hogy fontold meg Minerva ajánlatát...

Harry: (Tudja, hogy muszáj lesz igennel válaszolnia, ahhoz hogy Mr. Weasley megnyugodjon) Rendben, megígérem.

Arthur: Remek. Nagyon örülnék neki, ha többet nem kellene találkoznunk ezen a nyáron, és utána is csak a Roxfortban. Ez nagyon fontos! (Arthur felsóhajt, és gyorsan elmosva a csészéjét visszalebegteti a szekrénybe) Albus Dumbledore is ezt akarná…

Harry: (Tudja, hogy a férfi csak érzelmileg akarja zsarolni Dumbledore felemlegetésével) Hát persze. De most, ha nem haragszik, még lenne dolgom.(Mondja feszengve, csakhogy egyedül maradhasson a gondolataival.) Viszlát az esküvőn, Mr. Weasley!

Arthur: Viszlát, Harry! Vigyázz magadra! (dehoppanál.)